Az arónia (más néven fekete berkenye) szaporítása többféle módszerrel is lehetséges. A leggyakoribbak a dugványozás, a tőosztás és a magvetés. Íme a részletek:

1. Dugványozás

  • Zölddugványozás: Nyár elején, amikor az új hajtások még zöldek és rugalmasak, levágnak belőlük egy 15-20 cm hosszú darabot. A levél alsó részétől eltávolítják a leveleket, majd a dugványokat gyökeresedéssegítő porba mártják. A dugványokat homokos földbe ültetik, és folyamatosan nedvesen tartják. A gyökérzet néhány hét alatt kialakul.
  • Fásdugványozás: Ősszel vagy kora tavasszal, amikor a növény nyugalmi állapotban van, levágják az előző évi hajtásokat (fás részeket), majd ezeket homokos talajba ültetik. Fontos, hogy a dugványokat száraz, hűvös helyen tartsák, amíg gyökérzetük kialakul.

2. Tőosztás

  • Ez a módszer tavasszal vagy ősszel a legalkalmasabb, amikor a növény nyugalmi állapotban van. Az idősebb növények gyökérlabdáját kiássák, majd óvatosan szétválasztják kisebb részekre úgy, hogy mindegyik részen maradjon legalább egy hajtás és gyökér. Az így kapott növényeket azonnal újraültetik a megfelelő helyre.

3. Magvetés

  • A fekete berkenye azaz arónia magjai lassan csíráznak, ezért ezt a módszert kevésbé használják. A magokat ősszel vagy tavasszal vetik el. A csírázáshoz hideghatásra van szükség, így a magokat először 3-4 hónapig hideg helyen tartják (pl. hűtőszekrényben), majd ezután ültetik el őket. A csírázás hosszabb időt vehet igénybe, és a növények fejlődése is lassabb, mint a dugványozásnál vagy tőosztásnál.

4. Bujtás

  • A bujtásnál egy földközeli hajtást lehajtanak, és részben földdel takarnak be, míg a csúcsa a felszín fölött marad. A földdel takart részen gyökerek képződnek, majd amikor a gyökérzet már elég erős, az új növényt elválasztják az anyanövénytől és önállóan ültetik el.

Ezek a módszerek mindegyike hatékony lehet, de a dugványozás és a tőosztás a leggyakrabban alkalmazott és legmegbízhatóbb módszerek.